Német Nemzetiségi Tájház

Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.

Az 5. számú épület faoszlopos tornácú, egytraktusos, hosszú, nyeregtetős épület. A tájház kiállítási anyagának jelentős része ebben az épületben kerül bemutatásra. A kedvező közlekedési és természeti adottságokkal rendelkező település sok iparost is ide vonzott, és így hamarosan a környék egyik legjelentősebb iparos központja lett. Már 1750 körül kb. száz iparost, ácsot, kőművest, asztalost, kovácsot, bognárt, kádárt, fazekast, péket, mészárost, takácsot, üvegest, felcsert, fegyverkovácsot, harangöntőt, stb. vettek számba.

1721. és 1752. között a településen keresztül húzódó Réka-patak vizének felhasználásával 28 malom működött, melyek száma 1930-ig nem csökkent. Az elsősorban német származású iparos családok körében kialakult jogrend lehetővé tette híressé váló iparos dinasztiák kialakulását, ennek következtében a település lakosságának iparos összetétele egészen a 20. század közepéig állandósult. Ennek a gazdag, napjainkban is tovább élő, kézműves tevékenységnek a legszebb darabjait és emlékeit mutatja be a tájház kiállítása.

1. Előtér

A látogató az előtérben a Baranya megyei németség eredetéről, területi elhelyezkedéséről, a népi-, házi- és kisipari mesterségek megoszlásáról kap tájékoztatást térképek, okmányok és fényképek segítségével.

2. Mézeskalács- és gyertyaöntő műhely

Az előtértől jobbra lévő első szobában egy rekonstruált pécsváradi mézeskalácsos és gyertyaöntő műhelyt találni. Ez a műhely egykor a Schmidt családé volt, akik 1889-ben települtek Pécsváradra. A két tevékenység valamikorszorosan összefüggött, mivel a gyertyát sonkolyprésen át kisajtolt méhviaszból készítették, a mézzel pedig kalácsot készítettek. A helyiség kiemelkedő értékű berendezési tárgyai a sonkolyprés, a gyertyahúzó asztal és a rekonstruált mézeskalácstészta sütésére szolgáló kemence, de látható itt un. ágyláda az inas részére, valamint a műhelyben szükséges egyéb kézi szerszámok, valamint kész termékek. Az előtértől jobbra lévő első szobában egy rekonstruált pécsváradi mézeskalácsos és gyertyaöntő műhelyt találni. Ez a műhely egykor a Schmidt családé volt, akik 1889-ben települtek Pécsváradra. A két tevékenység valamikor szorosan összefüggött, mivel a gyertyát sonkolyprésen át kisajtolt méhviaszból készítették, a mézzel pedig kalácsot készítettek. A helyiség kiemelkedő értékű berendezési tárgyai a sonkolyprés, a gyertyahúzó asztal és a rekonstruált mézeskalácstészta sütésére szolgáló kemence, de látható itt un. ágyláda az inas részére, valamint a műhelyben szükséges egyéb kézi szerszámok, valamint kész termékek.

3. Kádárműhely

A következő helyiség a környék fa eszközeit és azok előállítására szolgáló szerszámokat mutatja be. Ebben a közeli Kisújbánya iparosai jeleskedtek. A termékek közül vannak itt klumpák, mezőgazdasági favillák, gereblyék, jármok, szerszámnyelek, stb. A szerszámok közül fejszék, szekercék, un. vonószékek, gyaluk, vonókések, dongaszorítók, abroncshajlítók. Utóbbiak a környék egykori szőlőkultúrájára utalnak, aminek az 1889-95 közötti filoxéra vész vetett véget.

4. Fazekas műhely

A harmadik teremben láthatók a Mecseknádasd-Óbányai fazekasok munkái. Eredetileg Mecseknádasd volt a környék fazekas központja. Ehhez csatlakozott az 1920-30-as években a közeli Óbánya. A gazdag kiállítási anyag között vannak kiemelkedően szép és értékes edények is, mint pl. az 1888-ban készült hatalmas céhkorsó.

5. Szoba berendezés

Az előtértől balra lévő teremben a népi kismesterségek emlékeit, bútorokat, hétköznapi berendezési tárgyakat, textíliákat, népviseletbe öltöztetett bábukat, bölcsőt, tálast, ágyat, asztalt stb, vagyis egy módosabb német parasztcsalád lakáskultúráját bemutató, rekonstruált szobabelsőt láthatunk.

6. Borászati kiállítás

A Mecseknádasdi Szőlő-és Bortermelők Egyesülete jóvoltából 2018-ban született meg a legújabb kiállítás, mely a nádasdi szőlőtermesztés és borkészítés eszközeit mutatja be. A történelmi hagyományok, a kedvező mikroklíma, az agyagos és meszes talaj mind mind hozzájárultak ahhoz, hogy Nádasdon kiváló minőségű szőlő teremjen, melyből messze földön híres bor készül évszázadok óta. Ugyan a szőlőtőke tisztelete, a bor szeretete, az odafigyelés töretlen; csak a technológia változott.

7. Borospince

Az épület végében lévő egykori kocsiszín és az onnan nyíló pince raktár céljául szolgál. Itt a tornác végében van az eredetileg is itt lévő, most a látogatókat kiszolgáló, korszerűsített mellékhelyiség. Építészetileg a másik, 7 számú épület az értékesebb, a homlokzaton vakolatkeretbe foglalt évszám szerint 1891-ben épült. Egykori tulajdonosa a jómódú Gungl család volt, akik azt egészen 1945-ig kocsmaként üzemeltették. A szabálytalan alakú és lejtős, kerítetlen telken álló „L” alakú épület egyik szárnyában volt a kocsma, míg a másikban a lakás. Az egykori lakórész öt egymásba nyíló helyiségből állt, közülük az egyik szabadkéményes konyha volt. Ez az épület is egytraktusos, nyeregtetős, esztergályozott faoszlopos tornáccal a teljes udvari homlokzat előtt, mindkét végén, az oromfalnál lefalazva. A lejtős terepadottságot kihasználva, az utcafronti homlokzat kétszintes. Itt az utcafrontról nyílik az épület alá benyúló présház és pince. Ez a homlokzat az oromzat alatt osztópárkányos, az itt emeletként jelentkező földszint három zsalutáblás, könyöklő és szemöldökpárkányos ablakkal. Ezek közül az egyik ablak a tornácra nyílik. A szegmensíves présházkapu két oldalán egy-egy kisebb zsalutáblás ablak van. Ennek az utcai homlokzatnak az oromfala ill. tetőzete csonkakontyos. Az oromzaton, az említett évszám felett két padlásablak van. Ennek az épületnek az utca felöli szárnyában van a tájházegyüttes további kiállítási anyaga.

8. Gerendaépítészeti (Fachwerk) kiállítás és szatócsbolt

Az előtérben láthatók rajzokon a német nyelvterületen található favázas (Fachwerk) házak típusai. Az előtértől balra lévő kiállítási terem egyik sarkában egy régi szatócsbolt berendezése látható. A falakon rajzok és fényképek mutatják be a Tolna-Baranya megyei gerendavázas építkezés helyi hagyományait. Itt látható egy elbontott kisnyárádi favázas lakóház 1757-es évszámmal ellátott ajtótokja. Továbbá kiállításra került még néhány jellegzetes használati tárgy, konyhai edények, fonott kasok, szakajtók, kosarak, és egy igen szép, festett szekrény. Az épület többi része raktár, és alkalmi rendezvények céljára szolgál. Az épület helyreállítási terveit Szigetvári János építészmérnök készítette el, a kiállítás szakmai anyagának összeállítása és berendezése pedig dr. Imre Mária munkáját dicséri.

Német földön, ahonnan a telepesek jöttek, Hessenben, Elzász-Lotaringiában, Spessartban, Bajorországban és a Rajna mellékén mindenütt állnak fachwerk-szerkezetű házak. Sok közülük a XV–XVI. században épült. Terméskő alapfalra emelték őket, az épület váza tölgyfa rácsszerkezet, melynek közeit – a „Fachokat” – eleinte sövényfonással és sártapasztással, később vályogtéglával töltötték ki.

Az ilyen lakóházakat valószínűleg még a Németországból idetelepült ácsok építették. Természetesen a XVIII. század elején itt talált igen sanyarú körülmények között ezek a házak csak jóval egyszerűbb favázszerkezettel készülhettek. Ez az építési mód a maga korában korszerűnek és igencsak időtállónak számított a vályogfalú házakkal szemben. Mária Terézia 1769-ben az épületfa használatának korlátozására rendeletet adott ki, melyben a fakitermelést földesúri engedélyhez kötötte. Ez is oka lehetett annak, hogy a faigényes szerkezetet később már nem alkalmazták.

Forrás: Tájak, Korok, Múzeumok Egyesületének kiadványa

Lantosné Imre Mária és Varhga Dezső: Száz Magyar Falu – Mecseknádasd

 

Belépőjegyek

Felnőtt: 500 Ft

Kedvezményes (diák, nyugdíjas, csoportos): 400 Ft

Gyerek: 6 éves kor alatt ingyenes

Tárlatvezetés magyar nyelven: 4000 FT + ÁFA

Tárlatvezetés német vagy angol nyelven: 5000 Ft + ÁFA

 

Elérhetőség és bejelentkezés

A tájház megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján. Érdeklődés és bejelentkezés:
Telefonszám: +36 30 700 7250
E-mail: faluhaz@mecseknadasd.hu
Személyesen: 7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 66. (8:00-16:00)

Cím: 7695 Mecseknádasd, Munkácsy Mihály u. 5-7.

 

 

Képgaléria

 

 

 

Letölthető anyagok

(Tájház-rally feladatlap)